Hamarosan átadják az AEGON Művészeti Társdíjat
Kit jelöl Spiró György?

www.litera.hu, 2006. szeptember 22.

Társdíjra mindig a Díj nyertese, így az idei évben Spiró György jelölhet egy kortárs magyar művészt bármely művészeti ágból. Spiró György hamarosan, szeptember 27-én árulja el, kit jelöl.

„Nem én egyedül írom a regényt”
Beszélgetés Spiró Györggyel

www.litera.hu, 2006. szeptember 21.

„Én a szakmát nagyon korán kezdtem tanulni, és így aztán rengeteg rosszabbnál rosszabb írást produkáltam. De meggyőződésem, hogy az írástudás szinte kizárólag szakmai kérdés. Sok, kitartó gyakorlás kell hozzá.”

Rémes a világ
Heti Válasz, 2006. június 15.

A tavalyi év legnagyobb magyar könyvsikere, Spiró György Fogság című regénye idén is két fontos díjat kapott. A hatvanéves írót, aki, ha rajta múlna, még a könyvborítóhoz sem szívesen adná a fényképét, s interjúk helyett a világtól elvonulva dolgozna, a sikerről, a közéletről és terveiről kérdezte a Heti Válasz.

Spiró György és a Fogság újabb szakmai elismerése
Magyar Hírlap, 2006. május 4.

A szakmai zsűri indoklása szerint Spiró monumentális regénye "úgy falatja magát, mint a legprofibb lektűr, és olyan mélyre megy, mint az európai filozófia legnagyobbjai".

Spiró György kapja elsőként az AEGON Művészeti Díjat
www.litera.hu, 2006. május 4.

Sajtótájékoztató keretében hozták nyilvánosságra az AEGON Magyarország Zrt. által alapított Művészeti Díj idei, első díjazottjának nevét. A Litera összefoglalójában a szakmai zsűri indokolja döntését.

Születésnapi Spiró-„werkkönyv”
Magyar Hírlap, 2006. április 4.

Olvashatunk részleteket Spiró György esszéjéből, A Pilátus, a helytartóból, amely egyrészt (vallás)történeti kontextusba helyezi a Fogságot, másrészt arra keresi a magyarázatot, hogy miért esett szét a Római Birodalom, hogyan volt képtelen ez a kíméletlen racionalitással felépített nagyhatalom megoldást találni a kereszténység irracionalitására.

„Méltó és megérdemelt szép ajándék”
a Széljegyzetek

Élet és Irodalom, 2006. március 31.

További gondolkodásra serkent - s nem a regény átértelmezése irányában, hanem a regényen keresztül, a közölt nézeteken keresztül, a regényen belüli és kívüli világ állandó továbbgondolásában.

Spiró György előadása a Fogság történelmi hátteréről a Mindentudás Egyetemén www.mindentudas.hu, 2006. március 20.

Miért és hogyan szoktak győzni a szuperhatalmak által meghódított népek, és ennek mi a következménye?

A Fogságot olvassák is
Spiró György volt a Regényünnep vendége
www.vagy.hu, 2005. október 27.
Spiró György úgy érzi, először jutott el egy alkotása oda, ahova minden művét szánta: a közönséghez.

Egy értelmiségi a császári Rómából
www.pilpul.net
Spiró György új regényében mintha egy 20. századi kozmopolita entellektüel pottyant volna a császári Rómába.

Regény, amelyet nem lehet kihagyni
Reggel, 2005. október 11.
EZ A KÖNYV tele van hibával. (...) De ez a könyv, mindezek ellenére: zseniális! Mert igazi könyv, klasszikus regény.

Nincs győztes
Megjegyzések Spiró György Fogság című regényéről
Litera.hu, 2005. szeptember 12.
Spiró tájékozottsága ezeken a területeken tiszteletet parancsoló, s mivel olvasó vagyok, nem szaktörténész, semmiféle gyanút nem ébreszt bennem afelől, hogy bármilyen módon is áthágná a történelmi valószerűség korlátait. A hitelességnek ezzel a típusával viszont termékeny feszültségben áll a figurák megformálása és főként: a nyelvezete. Abban a rendkívül alapos interjúban, amelyet Csontos Erika készített a szerzővel a Literában (s amelyre még többször is hivatkozni fogok), utalás történik arra, hogy a narrátor és a szereplők nyelvének néhol kifejezetten provokatívnak ható „anakronizmusa” tudatos és szándékolt írói fogás.

Dupla élvezet
Magyar Hírlap, 2005. augusztus 30.
Spiró György Fogság című regényéről Almási Miklós és M. Nagy Miklós töpreng, és bár a recenzens a művet eleddig nem olvasta, a méltatások kedvet csináltak a nyolcszáz oldalas munkához. Hogy egy kritika heves érdeklődést váltson ki, nem csupán szerzőjének érzékenységén és finom szerkezetű megfigyelésein múlik, hanem magán az opuson is; úgy tűnik, Spiró ilyen értelemben megkönnyítette a Fogság recepcióját.

A nagy kaland
Népszava, 2005. augusztus 10.
Kegyetlen, de tiszta tükör ez a puritán nyelven, rettentő pontossággal fogalmazó könyv, teli a racionális attitűd alatt megbúvó esendőségekkel, részvéttel az önmagába zárt, önmaga foglyának született ember iránt. Okos és felkavaró mű, ami először csak szenzáció volt - a megjelenés utáni két hónap alatt négy kiadást ért meg -, de hamar világossá vált, hogy mostantól sok generáció számára meghatározó irodalmi alapélmény lesz.

Egy nagy könyv
168 Óra, 2005. augusztus 4.
Mindig csodáltam Spirót azért, ahogy mesélni tud, de most egyenesen lenyűgöz, és nemcsak a meséjével, hanem azzal, ahogy kiszínezi a történetet. Olyan az egész, mint egy kifestőkönyv vagy egy mozi, képek sorában jelenik meg az elbeszélés, városok, paloták, kikötők, könyvtárak, júdeai falvak, római nyomornegyedek, alexandriai vendéglők, építkezések, ünnepek, tűzvészek, népvándorlások, népirtások, háborúk.

Rómától Jeruzsálemig
Medical Tribune 2005. augusztus 4.
Színes és gazdag történelmi regény Spiró György legújabb regénye, a Fogság. A kor a történelem egyik legérdekesebb kora: időszámításunk kezdetén vagyunk.

„Én mindig kultúrában gondolkoztam”
kultura.hu, 2005. július 29.
Az idei év irodalmi szenzációja a Fogság című regény, és szerencsére nem csak a kritikusok értékelik nagyra: jelenleg húszezer eladott példány fölött tart a könyv. Ennek ürügyén beszélgettünk a szerzővel.

Örök visszatérés
Magyar Nemzet Magazin, 2005. július 16.
Nemrég jelent meg Fogság című új regénye, amely egy Rómában született zsidó fiú, Gaius Theodorus, alias Uri kalandjait beszéli el. A hétszázhetven lapnyi könyv az első oldaltól kezdve letehetetlenül olvasmányos. A figurák valódi életet élnek, plasztikusak. A hatalmas történeti, filozófiai, művészettörténeti és régészeti forrásanyagra épülő regény történelmi és irodalmi szempontból egyaránt hiteles.

Szezonvég a könyveknél
Hetek, 2005. június 24.
Az idei áprilisi, budapesti könyvfesztivál legnagyobb sikere vitathatatlanul Spiró György Fogság (Magvető Kiadó) című regénye volt, amely a kereszténység kezdeteiről, a Római Birodalom világáról írt neorealista, szoft (lágy) modern regényt. Ez a kötet mind szakmai, mind olvasói berkekben osztatlan elismerést váltott ki.

Aki tudja, ugyanazt tudja
Nagyvizit Spiró Györgynél

Litera.hu, 2005. június 1.
Az év irodalmi szenzációjává vált friss regénye, a Fogság a Krisztus halála körüli évektől a zsidó háborúig terjedő időszakot eleveníti meg. Főhőse, Uri tagja lesz annak a delegációnak, amely az egyházi adót viszi Rómából Jeruzsálembe, s kalandjain keresztül az ő nevelődését kísérheti figyelemmel az olvasó.
Spiró Györggyel műveinek egyik legjobb ismerője készített a litera számára a pálya egészét felölelő, három részben megjelenő, exkluzív interjút.

A könyv és az asztal
Új Könyvpiac, 2005. június 1.
A világtörténelem eddigi legfontosabb eseményét (vagy legalábbis két kontinens számára meghatározó folyamatát), a kereszténység elterjedését tette új regénye tárgyává az író. A fordulatokban, tényekben, színekben gazdag alkotás a klasszikus kalandregény pikareszk válfajára emlékeztet a leginkább. Az olvasó, az értelmező számára mindenesetre meglepetés, hogy az állomásról állomásra vergődő, egyik úticélt a másik után legyűrő píkaro - vagy legyen: antipíkaro - főszereplő, Uri elsősorban Jézus Krisztusra hasonlít. Főleg avval, amiben eltér a Megváltó ikonográfiájától. Uri - aki egyik nevének jelentése szerint "Isten ajándéka" - rosszul látó, hibás fogazatú, az elemi fizikai munkák többségére alkalmatlan, filosz típusú álmodozó, akit azonban a gyakorlatiság és az alkalmazkodóképesség bizonyos vonásai is jellemeznek.

„A kiűzések már csak így szoktak lezajlani”
Spiró Györggyel Rádai Eszter készített interjút
Élet és Irodalom, 2005. május 27.
Kalandregénynek írta Spiró György legújabb könyvét, a Fogságot, amely áprilisban jelent meg a Magvető gondozásában. A hatalmas terjedelmű regény - amelyet irodalomkritikus méltatói egybehangzóan minden minőségében jelentős műnek tartanak (Takács Ferenc, Mozgó Világ, 2005/5.), és amely alatt nincs olyan irodalmi asztal, amely be ne szakadna (Margócsy István, ÉS, 2005/15.) - az első évszázadba kalauzolja az olvasót, „a hasadás századába, a régi és új tények és talányok, hitek és hitetlenségek, a római béke és hallatlan méretű vérengzések” korába, amikor „véget ér a régi, és - egy új szövetséggel - kezdődik az új Európa”.

Egy újabb apa-regény
Magyar Narancs, 2005. május 26.
Istentelen könyv. Spiró hősére, a vaksi, csúnya és csenevész Urira senki sem vigyáz. És nem vigyáz senki a világra sem, pedig az a korszak, amelyben a Fogság játszódik, időszámításunk első százada, bőven el van látva istenekkel.

A legkegyetlenebb kalandregény
Magyar Hírlap, 2005. május 14.
Spiró György Fogság című regényét választotta lapunk zsűrije április hónap könyvének.

Új magyar nagyregény született
Heti Válasz, 2005. május 5.
Spiró György húsz kötet után, ötvenkilenc évesen megjelentette a kortárs magyar próza új távlatokat nyitó nagyregényét. A könyvet, amely alatt - mint ő maga ígérte, s mint többen is leírták az utóbbi hetekben - beszakad az asztal.

Kéziratritkaságok a szóárverésen
Népszava, 2005. május 4.
1 szó = 2 konzerv. Az érdeklődés óriási, mint a cukrot, úgy viszik a kézírásos, a szerzők által aláírt szavakat: Parti Nagy Lajos halkonzervért kínált szóleleményei már elfogytak, és ez történt Spiró György zöldborsó-, vagy ananász konzervért-, és Jónás Tamás kukoricakonzervért megvehető szavaival is.

Irodalmi ólomsúly
168 Óra, 2005. április 28.
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének tulajdonosa március 15-e óta. A napokban jelent meg Fogság című új regénye, amely a zsidó-keresztény kultúra kezdeteinek összefüggéseiről szól.

„Nincs több tizenkét évem”
[origo], 2005. április 26.
Spiró Györgyöt természetesen frissen megjelent regényéről kérdezték leginkább olvasóink, arról a könyvről, melyet a kritikusok máris élete főműveként emlegetnek.

Belefulladunk már a sikerünkbe?
Népszabadság, 2005. április 25.
Feltehetően a történetmesélés iránti vágy fokozza föl az érdeklődést Márquez Bánatos kurváim emlékezete című új regénye iránt is, továbbá az olyan, igen terjedelmes hazai nagyregény iránt, mint amilyen Spiró György műve, a Fogság. Volt, aki e 750 oldalas munkát "a kereszténység megszületésének kalandregényeként" emlegette.

Idehaza nem halványulnak a Gutenberg-galaxis csillagai
Magyar Hírlap, 2005. április 24.
Minden korábbi rekord megdőlt a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, amelyre három nap alatt hatvanegyezren voltak személyesen is kíváncsiak.

Klott Gatya, ne fárassz!
Az olvasásról vitatkoztak a könyvfesztiválon
Népszabadság, 2005. április 23.
Eddig csak föltételezték a szakmabeliek, mostanra eldöntötték az olvasók, hogy az idei, vasárnap estig tartó könyvfesztivál egyik sikerkönyve Spiró György Fogságban című új nagyregénye.

Regényszenzációk a láthatáron
Népszabadság, 2005. április 18.
Závada Pál Kossuth-díjas író a héten nyíló XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált ajánlja olvasóink figyelmébe. A könyvfesztiválon debütál Spiró György új regénye, a Fogság. Závada szerint az év nagy eseménye ez a könyv. - Az elsők között olvastam számítógépem képernyőjén. A szerző elküldte nekem, és közöltük is első fejezetét a Holmiban.

„.Semmi, ami barbár”
Az ÉS könyve áprilisban
Élet és Irodalom, április 15.
„Nem sűlyed az emberiség! / Ilyen gonosz vala rég, / Ilyen gonosz már kezdet óta... / Hisz különben nem kellett vóna / Százféle mesét, / Eget, isteneket, / Poklot és ördögöket / Gondolni ki...”

A közember odisszeája
Népszabadság, 2005. április 7.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kitüntetett fontosságú szereplője a Babérkoszorú-díjas Spiró György Fogság című új regénye.

Vallási világforradalmat érlel a hiány
HVG, 2005. március 30.

Paulo Coelho a Könyvfesztiválon
Népszabadság, 2005. február 19.
Várhatóan az idei fesztivál magyar irodalmi szenzációja lesz Spiró György új nagyregénye, a Fogság. A mű az áprilisi könyvfieszta előtt lát napvilágot a Magvető Kiadónál.